Tavaly elhagytuk a karácsonyi nagybevásárlásunkat
Na jó, csak majdnem hagytuk el.
Az történt ugyanis, hogy szépen bevásároltunk mindent, ami kellett.
Majd kitoltuk a kosarat a parkolóba, bepakoltunk mindent a kisbusz csomagtartójába, ajtó becsuk, beülünk, elindulunk.
Hallunk egy fura hangot.
Biztos összekoccannak az ilyen-olyan üvegek a csomagtartóban.
Nem, ez nagyon fura hang.
Egyszerre nézünk hátra.
A csomagtartó nyitva.
Fék, kihúzódunk az út szélére, mögöttünk jóval távolabb áll a következő autó.
Az úton visszafelé a mögöttük álló autóig pedig a bevásárlásunk.
Szétszotyogtatva.
Itt guruló narancsok, ott gy széttört likőrös üveg, cuccok mindenfelé.
(A mellékelt fotó csak illusztráció, de valahogy így néztünk ki.)
Kapkodva szedjük össze a dolgaink, esik is, szürküledik is, az utat is foglaljuk...
Nagy kár szerencsére nincs, kissé összekoszolódott ez-az, és eltört egy üveg.
Összeszedjük a szilánkjait egy zacskóba.
Mögöttünk türelmesen áll az egyre nagyobb sor.
Intünk, köszönjük, minden a kocsiban, indulhatunk.
* * *
Szóval, amikor betértek hozzánk a MintaPrintbe tintapatronért, tonerért, új nyomtatóért, és feltűnik, hogy gyanúsan sokáig nézegetünk ki az ajtón, hogy rendesen becsuktátok-e a csomagtartót, ne csodálkozzatok. :D
Tapasztalatból tudjuk, hogy nem árt az óvatosság!


