Minden jó, ha a vége jó
1. Valamikor, a békeidőkben, talán tavaly ilyenkor, Enikő és én megszöktünk egy vidéki wellness szállodába.
Csak mi ketten, gyerekek nélkül, egy rövid hétvége édes kettesben...
Na de ne kalandozzak el arról, amiről most itt mesélni szeretnék.
Szóval volt ott egy csendes wellness, szaunákkal, gőzfürdővel, medencével, minden földi jóval.
A bejáratnál mindenkinek ugyanolyan, bézs színű törülközőt nyomtak a kezébe.
Amikor már jóból is megártott a sok, és kissé megfáradva hazafelé vettük volna az irányt, észrevettük: kapott törülközőinknek rejtélyesen lábuk kélt.
Megkérdeztük a személyzetet, ilyenkor mi a teendőnk, és meglepő választ kaptunk:
- Lopják vissza valakitől, mások is ezt csinálják. Mert amúgy XY forintot kell fizetniük.
És mondott egy olyan aranyárat a két köddé vált törülközőre, amennyiért a törülközőboltba ötször annyit vennénk vadiújan.
Enikővel hirtelen azt sem tudtuk: sírjunk vagy kacagjunk?
Most akkor hogy is?
Ebben a wellnesshelyiségben mindig két törülközővel kevesebb van, és valaki sutyiban mindig elveszi a másét?
Körbenéztünk, és elképzeltük a mellettünk lévő szimpatikus, idős házaspárt, a fiatal, bájos szerelmeseket, a csinos, középkorú hölgyet, vagy a kigyúrt, kopasz fickót ott balra, a nyugágyban, amint törülközőket lopkodnak.
Magunkat már el sem tudtuk képzelni, úgyhogy inkább gyorsan kifizettük a törülközők árát, és ezzel (remélhetőleg) pontot tettünk a törülközőlopkodás végére. :-D
2. A napokban berendeltem egy nagyobb mennyiséget egy adott, utángyártott tintapatronból egyik nagykereskedőtől.
Tegnap megérkezett, ma kibontottam, majd mély megdöbbenéssel vert gyökeret a lábam a megrendelt dobozok felett.
Régi, 5-6-7 éves terméket küldtek ki nekem, újracsomagolva. A lejárati dátum is újramatricázva.
Azonnal hívtam őket, hogy ez így nem oké, én ezt az ügyfeleimnek nem fogom eladni, futárfordultával küldöm is vissza nekik.
Ismerem ezeket a patronokat, van velük bőven tapasztalatom, így tisztában vagyok azzal is, nem úgy viselkednek, mint újkorukban.
Különben is mióta fontosabb hogy eladjunk egy, bocsánat, de sz@r minőségű terméket, annál, hogy ne vágjuk át a vásárlót?
Belegondoltam, mi történik, ha ezt a szállítmányt egy olyan céghez küldik ki, ahol kevésbé értenek a patronokhoz?
Gond nélkül értékesítik ügyfeleiknek, akik, miután jól kimérgelődték magukat, visszaviszik, mert nem működik, vagy nem úgy működik, és akkor megy a fölösleges huzavona.
A cégnél a munkatársak azt hiszik a vevő a hibás, a vásárló ideges a cégre, mert nem azt a minőséget kapta, amit elvárt volna, és a többi, és a többi...
Éreztél már olyat, hogy hopp, most elkaptál egy olyan tárgyat a levegőben, ami pont rossz felé repült?
Amit, ha széttárt kezekkel hagyod, hogy tovább szálljon, annak nagy valószínűséggel nem lett volna jó vége, még ha nem is épp téged talál telibe?
Ha most valami coelhósat mondhatnék, akkor azt mondanám, ha valami rajtad múlik, ne rajtad múljék, avagy ha pontot tehetsz egy ördögi kör végére, tedd.
A világ nagy dolgaira nem mindig lehetünk ráhatással, ám sok kicsi sokra megy. ;-)
Üdv. Zsolt
